Bit, IDD, SFDR, RIS valamint IBIP rendeletek, RTS-ek sora, kötelező határidős jelentések és adatszolgáltatások, vagy akár felügyeleti ellenőrzések. Már önmagában nehéz a betűszavak közötti eligazodás is, de természetesen ezeket a kifejezéseket a független biztosításközvetítők már nagyon jól ismerik. Számos esetben tartanak is tőlük, mert nem könnyű, sőt egyre nehezebb megfelelni a tartalmuknak, a törvényi előírásoknak.
Egyre több részterületre kiterjedő európai és azokat kiegészítő hazai rendelkezés lát napvilágot, így a szabályrendszer egyre összetettebbé válik. Ezzel pedig a biztosításközvetítői működés azon része is, amely még nem is igazán a szakmaiságról, vagy ügyfélszerzésről szól, hanem a szabályoknak való megfelelésről, az adatszolgáltatási kötelezettség időben történő, pontos és megfelelő tartalmú teljesítéséről, a felügyeleti ellenőrzések abszolválásáról. Korábban még számos alkusz és többes ügynök vállalkozás abban bízott, hogy bizonyos méretig a „radar alatt marad”, mára azonban ez már nem igaz, hiszen az MNB nagy, közepes és kis biztosításközvetítőket egyaránt ellenőriz. Egyrészt tegyük hozzá: ez a dolga, hiszen felügyeleti tevékenységet végez, másrészt pedig fogadjuk el, hogy a társadalmakban a szabályok nem valaki ellen, hanem a többség érdekében születnek.
Féljünk vagy megijedjünk? Készüljünk fel!
Egyrészt úgy tartja a mondás, hogy „jobb félni, mint megijedni”. Ebben az esetben viszont úgy gondoljuk, hogy egy olyan hosszú távú, folyamatos tevékenység során, mint a biztosításközvetítés, félelemben működni nem lehetséges. Ezért inkább fogalmazzunk úgy, hogy a teendőkkel, a határidőkkel és az ellenőrzéssel járó ijedtség helyett a megfelelő megoldás az, hogy felkészültek legyünk.
Azt viszont el kell ismerni, hogy a törvényi megfelelés a jelenlegi szabályozási környezetben nagyon nem egyszerű feladat. Ráadásul olyan kis és közepes alkuszok, többes ügynökök esetében, ahol a cég egy vagy néhány főből áll, és nincs dedikált munkaerő a megfelelőség témakörére, ott nagyon nehéz a compliance témához tartozó összes információt fejben tartani, követni a változásokat és minden téren naprakésznek maradni, mialatt a közvetítő új üzletet szerez és kiszolgálja meglévő ügyfélkörét.
Milyen opciók vannak a törvényi megfelelőség eléréséhez?
Az egyik megoldás, ha külön kollégát alkalmazunk. Biztosítótársaságoknál már önálló, vagy a jogi területhez tartozó több fős osztályok foglalkoznak a compliance-szel. Nagy alkuszok esetében szintén van lehetőség arra, hogy compliance munkakört hozzanak létre. Azonban minél kisebb üzemméretű egy közvetítő, annál kisebb az esélye, hogy erre lehetősége nyílik.
Természetesen vannak már a biztosítási szektorra specializálódott jogi irodák is, akik megbízhatóak megfelelőséggel összefüggő témákkal, de egyrészt nekik nem ez a fő profiljuk, másrészt a legtöbb közvetítő számára borsos költséget jelentenének, amit nehéz vagy egyszerűen nem is lehetséges beilleszteni a cég költségvetésébe kiadási oldalon.
Több olyan alkuszról tudunk, akik részben emiatt választották a megszűnést, vagy ahelyett az integrálódást valamelyik nagyobb biztosításközvetítőhöz, feladva ezzel az önállóságukat. Véleményünk szerint ennek is van alternatívája.
Az összefogás és tudásmegosztás célravezető lehet
Vannak, akik az összefogásban látják a megoldást. A munkavállalók már a 18. században felismerték, ha közösen próbálják az érdekeiket érvényesíteni, akkor nagyobb sikereket érnek el, mintha egyedül vágnak bele. Ez vezetett a szakszervezetek kialakulásához. Hasonló a logika vállalati keretek között is. Ha kis, közepes vagy akár nagy cégek összefognak, akkor összeadódik az erőforrásuk és tudásbázisuk, meg tudják osztani a felmerülő feladatokat. Ebben a formában például egy klaszter tagjai a saját érdeküket megértve, önként csatlakoznak egy speciális közösséghez, tudva azt, hogy ez nekik sok pozitívumot hozhat.
A független biztosításközvetítők eltérő szakmai háttérrel rendelkeznek, de azonos szabályoknak kell megfelelniük. A compliance területénél maradva kisebb egyéni energiaráfordítással, az ismeretek összegzésével közösen (pontosabban egyenként mindannyian) profitálni tudnak a létrehozott megoldásokból. Már csak azért is, mert a megfelelési szabályok, előírások a teljes tevékenységet átszövik, és ez jóval nagyobb kapacitás- és erőforrás igénnyel jár, mint amivel rendelkeznek a kis és közepes méretű cégek. A klaszter nagyobb érdekérvényesítő képességét és kapcsolatrendszerét kihasználva „felügyeletkonform” válaszokat tud adni az egyébként kihívást jelentő megfelelőségi (és egyéb) problémákra. Megfelelő szövegezésű szabályzatokat állít elő. A rendszeres jelentések és adatszolgáltatási kötelezettségek ugyan egyénileg, de időben és megfelelő tartalommal elvégzésre kerülnek. A tagok információt cserélnek olyan tapasztalatokról, amelyekkel egymást segítik a felügyeleti ellenőrzések alkalmával. Hiszen ne legyen kétségünk, egyszer minden közvetítő sorra kerül. És ha valaki hosszú távon tervez, akkor nem is csak egyszer. Teendőként viszont mindezeket megelőzi a megfelelés alapja: az állományi adatok karbantartása, tisztítása, rendszerezése. Ha valaki ezen a területen marad el a megfelelőségi előírásoktól, elvárásoktól, akkor sem az adatszolgáltatásban, sem az ügyfélkiszolgálásban nem tudja teljesíteni a megfelelőségi kötelezettségeit. Ebben a tágabb értelemben kell a compliance-re gondolni és foglalkozni a teendőkkel.
Ezekhez a megoldásokhoz ugyan nem teljesen ingyen jutnak hozzá a klasztertagok, de mindenképp alacsonyabb anyagi és idő ráfordítással, mintha önállóan lennének kénytelenek megoldásokat kidolgozni. És nem utolsó sorban így több idő marad a bevétel hozó biztosításközvetítésre és az ügyfélállomány ápolására.
Ha szeretnéd te is biztonságban érezni magad, és a piac vezető szakemberei között inspirálódni, esetleg beleszólnál a megoldások kialakításába – mindezt a függetlenséged megőrzése mellett -, csatlakozz Te is a Solidium Klaszterhez! Érdekelnek a további részletek!