A biztosításközvetítői piacot érintően 2026. első félévében több olyan szabályozás jelent meg, amelyek közös irányba mutatnak. A változások nem új üzleti modelleket írnak elő, hanem a meglévő működés dokumentáltságát, kontrollját és ügyfélfókuszát emelik magasabb szintre. Ez a független alkuszok és többes ügynökök számára közvetlen operatív és vezetői kihívást jelent.
Az alábbi cikkben a következő szabályozásokról lesz szó időrendi sorrendben:
A termékfelügyelet új hangsúlyai: a POG-rendszer megerősítése
Az MNB 14/2025. (XII. 9.) számú ajánlása a termékfelügyeleti és termékirányítási (POG) elvárások frissítésével gyakorlatilag megerősítette azt a szemléletet, hogy a biztosítási termékek értékesítése nem választható el azok életciklus-szintű nyomon követésétől. Az MNB az ajánlás alkalmazását 2026. január 1-től várja el a pénzügyi szervezetektől.
A szabályozói megközelítés egyik legfontosabb változása, hogy a közvetítők szerepe már nem korlátozódik az értékesítésre. A felügyelet elvárja, hogy a biztosításközvetítők aktívan részt vegyenek a termékek célpiaci megfelelésének értékelésében, és visszajelzéseikkel ténylegesen befolyásolják a biztosítói termékfejlesztési és -korrekciós folyamatokat.
Az ajánlás külön figyelmet szentel a hitelfedezeti biztosításoknak. A jegybank célja, hogy ezek a konstrukciók nagyobb ügyfélértéket képviseljenek, átláthatóbbak legyenek, és megfelelő védelmet nyújtsanak. Ezért a hitelfedezeti biztosítások értékesítésénél a célpiaci megfelelés dokumentálása és a termékajánlás indokolhatósága a korábbinál is fontosabbá válik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alkuszoknak egyfajta „piaci szenzor” szerepet is be kell tölteniük, ahol az értékesítési tapasztalatok, ügyfélreakciók és panaszok strukturált visszacsatolása beépül a működésbe. Az MNB azt várja el, hogy az alkuszok és többes ügynökök visszajelzést adjanak a biztosítóknak az ügyféloldalon tapasztalt problémákról, a panaszokról, valamint azokról az esetekről, amikor egy termék a gyakorlatban nem bizonyul megfelelőnek az adott célcsoport számára.
A következő években várhatóan ez lesz az egyik olyan terület, amelyet a felügyelet fokozott figyelemmel kísér majd.
Felügyeleti díj és adatszolgáltatás: kisebb változások, fontos következmények
Az év első felében – a 4/2026. (III. 10.) MNB rendelettel – módosultak a felügyeleti díjfizetés és bizonyos adatszolgáltatások szabályai is. Ezek a változások első látásra kevésbé látványosak, mint a következőkben bemutatásra kerülő új távértékesítés vagy a panaszkezelés reformja, mégis fontos operatív következményekkel járnak.
A korábban negyedéves gyakoriságú felügyeleti díjbevallás 2026. január 1-től féléves gyakoriságúra változott. A felügyeleti díj mértéke nem változott, azonban a felügyeleti díj alapjának meghatározása, valamint a bevallási kötelezettségek pontosítása miatt célszerű áttekinteni a jutalékbevételek nyilvántartását és a pénzügyi jelentési folyamatokat.
A nagyobb piaci szereplők esetében az informatikai incidensek jelentésével kapcsolatos elvárások is erősödnek, ami az üzletmenet-folytonossági és információbiztonsági folyamatok felülvizsgálatát teheti szükségessé.
Új korszak a távértékesítésben
Az új távértékesítési (2025. évi XCIX.) törvény 2026. június 19-én lép hatályba, és a biztosításközvetítők számára ez jelenti az év egyik legfontosabb változását.
A szabályozás célja, hogy a digitális és telefonos értékesítési folyamatok jobban igazodjanak a mai ügyfélszokásokhoz, miközben erősebb fogyasztóvédelmi garanciákat biztosítanak. A törvény minden olyan biztosításközvetítőt érint, aki online, telefonon vagy távollévők között más módon köt szerződéseket, beleértve a külső IT szolgáltatók úgynevezett „papírmentes” digitális értékesítési rendszereit is.
A változás egyik legfontosabb üzenete, hogy az ügyfél-tájékoztatásnak és a szerződéskötési folyamatnak végig visszakövethetőnek kell lennie. Nem elegendő az, hogy az ügyfél megkapta a szükséges információkat; azt is bizonyítani kell tudni, hogy mikor, milyen formában és milyen tartalommal történt a tájékoztatás.
A felügyeleti logika szerint az értékesítési folyamat nem önmagában üzleti tranzakció, hanem jogilag rekonstruálható eseménysor.
Változások a panaszkezelésben
A 16/2026. (VI. 3.) MNB rendelet új alapokra helyezi a panaszkezelési elvárásokat, és egyértelművé teszi, hogy a felügyelet a panaszokat nem csupán egyedi ügyekként, hanem a szervezet működésének fontos visszajelzéseiként kezeli.
A rendelet nagyobb hangsúlyt helyez a digitális csatornák kezelésére, a panaszok teljes körű nyomon követhetőségére és a visszatérő problémák azonosítására. A független biztosításközvetítőknek ezért nemcsak a panaszok határidőben történő megválaszolását kell biztosítaniuk, hanem azt is, hogy a panaszkezelési folyamat egységesen dokumentált és utólag is rekonstruálható legyen. Azok a szervezetek, amelyeknél a panaszok kezelése még részben manuális vagy széttagolt, fokozott felügyeleti kockázattal számolhatnak.
A szabályozás következtében érdemes felülvizsgálni a panaszkezelési szabályzatokat, a honlapon közzétett tájékoztatókat, valamint a panaszok nyilvántartásának és elemzésének gyakorlatát, vagyis azt, hogy rendelkezésre állnak-e azok a vezetői riportok, amelyekből a visszatérő problémák azonosíthatók.
Ezzel a panaszkezelés egyre inkább vezetői kérdéssé válik. A felügyelet ugyanis várhatóan egyre inkább azt vizsgálja majd, hogy a szervezetek képesek-e tanulni az ügyfélpanaszokból és a tapasztalatokat beépíteni működésükbe.
A rendelet 2026 július 18-án lép hatályba.
Mit üzennek ezek a változások a biztosításközvetítők számára?
Az elmúlt fél év szabályozási változásai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a biztosításközvetítői szektor a szabályzat-alapú megfelelés korszakából a bizonyítható működés korszakába lépett át. A független biztosításközvetítő vállalkozás vezetője nem elégedhet meg azzal, hogy a cég rendelkezik a szükséges szabályzatokkal és nyilatkozatokkal. A hangsúly fokozatosan arra helyeződik át, hogy képes-e bemutatni, miként alkalmazza ezeket a szabályokat a napi gyakorlatban.
Azok a biztosításközvetítő vállalkozások lesznek stabilan működőképesek, amelyek nem csak megfelelnek a szabályoknak, hanem működésüket eleve úgy alakítják ki, hogy az bármely pillanatban felügyeleti szempontból is igazolható legyen.
Azok a cégek, amelyek időben felkészülnek az új elvárásokra, versenyelőnyt is szerezhetnek, hiszen az ügyfelek és az üzleti partnerek számára egyaránt egyre nagyobb értéket jelent a kiszámítható, professzionális működés.
További hasznos információkért iratkozz fel hírlevelünkre >>
Ha közös szakmai tudással és erőforrásokkal szeretnél megoldani hasonló kihívásokat, akkor csatlakozz a Solidium Klaszter közösségéhez!