A SOLIDIUM ELSŐ MAGYAR BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI KLASZTER ZRT. ÉS TAGJAI NEM NYÚJTANAK ESG TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁST!
A fenntarthatóság ma már nem csupán egy hangzatos trend – sőt egyre inkább nem az. Sokkal inkább szabályozói elvárás és piaci normává váló működési gyakorlat. Ez azt jelenti, hogy a fenntarthatóság az elmúlt években társadalmi elvárásból üzleti érdekké vált. A biztosítási piac ebben a folyamatban különösen érintett: a klímakockázatok növekedése, az ESG-elvárások – amelyek lefedik a környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) kérdések körét – erősödése és az ügyféloldali szemléletváltás egyaránt hatással van a termékekre, folyamatokra és ezen keresztül a független biztosításközvetítői működésre is.
Versenyelőny, kevés kötelezettséggel – egyelőre
Az elmúlt években a fenntarthatóság az európai gazdaság, így a hazai pénzügyi és biztosítási szektor fontos témájává vált. Bár az ESG-szabályozások alapvetően nem közvetlenül a független biztosításközvetítőkre vonatkoznak, a hatásuk megkerülhetetlen: a biztosítók, a vállalati ügyfelek, valamint a szabályozói elvárások olyan környezetet alakítanak ki, amelyhez a közvetítőknek is alkalmazkodniuk kell.
A független biztosításközvetítők a pénzügyi-tanácsadás mellett egyre inkább a fenntarthatósági ökoszisztéma-szereplőivé is válnak, bár egyelőre közvetlen módon csupán nagyon kis mértékben érintettek (pl.: fenntarthatósági tájékoztató/nyilatkozat a biztosítási alapú befektetési termékek kapcsán), de érdemes minél hamarabb adaptálni a saját folyamatokat, ugyanis:
- a biztosítók érintett termékei egyre inkább ESG keretrendszerben épülnek fel,
- a vállalati ügyfelek ESG-adatokat fognak kérni,
- az európai és hazai jogszabályok évről évre mélyebben kiterjednek a pénzügyi szolgáltatási szektor szereplőire.
Aki időben lép, annak egyszerűbbé válik a felkészülés a később várható kötelezettségekre, addig pedig a fenntarthatósági fókusz versenyelőnyt, jobb piaci pozíciót és megnövekedett ügyfélbizalmat jelenthet.
Milyen módon érinti a fenntarthatóság a független biztosításközvetítőket?
1. A biztosítók ESG-szabályozása hatással van a termékek felépítésére, kockázatkezelésére és kommunikációjára. Egyre több biztosító építi be az ESG-preferenciákat a termékfejlesztési és -értékesítési folyamatokba, ezt pedig a közvetítőknek is nyomon kell követniük.
2. A nagyvállalatok a beszállítóikat, partnereiket – közéjük tartoznak a független biztosításközvetítők is – fenntarthatósági szempontból értékelhetik. A jelentéstételre kötelezett vállalati kör miatt a biztosítási szolgáltatók – beleértve a közvetítőket –fenntarthatósági gyakorlata és eredményei is vizsgált tényezővé válhatnak a közeljövőben.
Zöld termékek és új ügyféligények: a közvetítők edukatív szerepe
A fenntarthatósághoz kötődő biztosítási igények és termékek egyre szélesebb körben jelennek meg a piacon. Lakossági oldalon gondoljunk akár a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó biztosításokra (pl.: napelemek kiegészítő biztosítása a lakásbiztosítási szerződésekben), a vállalati szegmensben pedig megjelentek a környezetkárosítási felelősségbiztosítások, a megújulóenergia-berendezésekre (napelemek, hőszivattyúk, energiatakarékos megoldások) igényelt fedezetek, illetve esetenként már az ESG-hez köthető kockázatok lefedésére szolgáló biztosítási megoldások is. A klímakockázatok kezelése pedig az egyik legfontosabb ügyféligény rövid és hosszú távon egyaránt.
Ezek az igények és termékek sok esetben komplexek, speciális kockázatkezelési megfontolásokat igényelnek, ami felértékeli a független közvetítők tanácsadói szerepét.
Befektetés a fenntarthatóságba
A biztosítási típusú befektetési termékek esetében a fenntarthatósági szempontok kezelése jogszabályi kötelezettség: az SFDR és az IDD kiegészítő előírásai alapján a biztosítók és a közvetítők kötelesek feltárni, hogy a termék milyen mértékben tartalmaz ESG-szempontokat, valamint az ügyfél-alkalmassági vizsgálat során rögzíteniük kell az ügyfél fenntarthatósági preferenciáit. Az MNB zöld ajánlása ehhez ad kiegészítő keretet a biztosítók és közvetítők számára annak érdekében, hogy a fenntarthatósági szempontok valóban beépüljenek a termékfejlesztésekbe, a kockázatkezelésbe és az ügyféltájékoztatásba. Az ajánlás erősíti azt a felügyeleti elvárást, hogy a „zöld” jelzőt csak objektív, bizonyítható kritériumok alapján lehet alkalmazni, és a közvetítőknek megalapozottan kell kezelniük az ügyfelek fenntarthatósági preferenciáit.
Tehát közvetítői oldalon egyre fontosabb kompetenciává válik a fenntarthatósági információk értelmezése és az ügyfélnek történő közérthető kommunikálása.
Költséghatékonyság és partneri-megfelelés
A vállalati ügyfelek egyre gyakrabban építik be a fenntarthatósági szempontokat a beszállítóik kiválasztási folyamataiba. Egy olyan biztosításközvetítő cég, amely adatokkal alátámasztott módon átlátható, papírmentes működést, energiahatékony irodai folyamatokat, felelős munkavállalói, illetve partnerpolitikát gyakorol, versenyelőnybe kerülhet a tenderek és partneri együttműködések során. És egyelőre még nem is beszélünk a saját ESG-vállalásokról.
A fenntarthatóság nem feltétlenül jelent többletköltséget – sőt, gyakran párosulhat költségcsökkentéssel. Gondoljunk csak a szektort manapság foglalkoztató digitalizáció előnyeire: a papírmentes adminisztráció, a saját adatbázis és ügyfélportál, az erre épülő elektronikus kommunikáció, vagy adott esetben az online vagy hibrid ügyféltalálkozók mind hozzájárulnak az energiafelhasználás csökkentéséhez, miközben növelik az ügyfélélményt és csökkenthetik a működési költségeket.
Ezek a lépések a közvetítői cégek számára nemcsak fenntarthatósági előnyöket hoznak, hanem növelik a belső hatékonyságot, gyorsítják a folyamatokat és erősítik a professzionális ügyfélkiszolgálást.
Szakmai utánpótlás – fiatalok bevonzása
A biztosításközvetítői szakma hosszú távú fennmaradásának egyik kritikus tényezője a megfelelő szakemberek megtartása és a fiatalok bevonzása. Ne felejtsük el, hogy a fiatal generáció számára a fenntartható, etikus és felelős működés nagyon fontos elvárás.
Azok a közvetítők, akik ezt hitelesen képviselik, könnyebben találhatnak és tarthatnak meg ifjú szakembereket. A fenntarthatóság önmagában meg nem oldja, de segíthet az utánpótlás biztosításában is.
Röviden a szabályrendszerről
Rendkívül sokrétű és szerteágazó a szabályrendszer a fenntarthatósággal és az ESG-vel kapcsolatban. Európai szintű irányelvek, azokhoz kapcsolódó EU-s ágazati szabályok, valamint hazai jogrendbe átemelt törvény és annak módosítása szabályozza ezt a területet. De ide sorolható az MNB 12/2023. (XI.27.) biztosítói zöld ajánlása is.
Mindezeket már most sem könnyű átlátni és követni. Aki el szeretne mélyedni a témában, azt javasoljuk, hogy kezdje a tájékozódást az ESG-keretrendszerről szóló 2023. évi CVIII. törvénnyel (pontosabban módosításával): „A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról”.
Aki pedig aktívan meg szeretné megkezdeni a felkészülést az ESG-re, vegye igénybe a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) nyilvántartásában szereplő ESG tanácsadók valamelyikének szolgáltatását.
További hasznos információkért iratkozz fel hírlevelünkre >>
A SOLIDIUM ELSŐ MAGYAR BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI KLASZTER ZRT. ÉS TAGJAI NEM NYÚJTANAK ESG TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁST!