2026. június 19-től új jogszabály lép hatályba a távollévők között kötött pénzügyi szerződésekre. A 2025. évi XCIX. törvény felváltja a közel húsz éve hatályos szabályozást, és a digitális értékesítési gyakorlatokhoz igazítja a fogyasztóvédelmi elvárásokat. A változás – többek között a biztosítók mellett – a független biztosításközvetítő alkuszokat és a többes ügynököket is érinti, amennyiben távollévők között (online, telefonon, e-mailben) kötnek biztosítási szerződéseket, akár saját online felületen, akár valamilyen informatikai szolgáltató úgynevezett „papírmentes” digitális értékesítési rendszerével, akár telefonon.
Mi a törvény lényege röviden?
A törvény kifejezetten a távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekre vonatkozik, beleértve a biztosításokat is.
Az új szabályozás abból indul ki, hogy a fogyasztó és a szolgáltató nem találkozik személyesen. Ezért az ügyfélnek több, érthetőbb előzetes információra van szüksége, a felmondást egyszerűvé kell tenni számára, a digitális csatornákon zajló értékesítésnek pedig átláthatónak és visszakövethetőnek kell lennie.
Hogyan érinti az alkuszokat és többes ügynököket?
Az új rendelkezések a független biztosításközvetítők szolgáltatásaira is vonatkoznak, ha távollévők között kötődik a szerződés. A törvény hatálya alá tartozik minden olyan biztosítási szerződés, amelynél:
- a szerződő fél magánszemély,
- a teljes folyamat személyes jelenlét nélkül zajlik,
- a szerződéskötés kizárólag távközlő eszközzel valósul meg (bármely olyan eszköz – online, telefon, e-mail –, amely alkalmas a felek távollétében szerződés megkötése érdekében történő nyilatkozat megtételére).
Jelentős változás, hogy a fenti feltételek teljesülése esetén a törvény kiterjed a biztosításközvetítők által széles körben igénybe vett, külső informatikai szolgáltatók által fejlesztett és üzemeltetett online, vagy digitális eszközökre, amelyek papírmentes szerződéskötést tesznek lehetővé. Ugyanakkor a törvény nem magát a használt rendszert, hanem a szerződéskötés módját vizsgálja, és nem az IT szolgáltatóra (SK Trend, BázisNet, Webpiare) vonatkozik, hanem a biztosításközvetítőre.
Nem vonatkozik viszont azokra a szerződésekre, amikor az ügyféllel a közvetítő személyesen találkozik, és csak az adminisztráció történik digitális rendszerben.
3 fontos területen kell felkészülni
1. Általános és személyre szabott, részletes tájékoztatás
A távértékesítés előtt az ügyfélnek olyan információkat kell kapnia, amelyek alapján valóban meg tudja érteni, hogy mit, milyen feltételekkel köt és milyen jogai vannak. Utóbbi különösen a következő pontban kifejtésre kerülő felmondás tekintetében lényeges.
A hangsúly a tájékoztatás érthetőségén és az átláthatóságon van.
A független biztosításközvetítőnek a fogyasztó részére előzetesen biztosítania kell a szerződés lényegi jellemzőiről szóló részletes és személyre szabott tájékoztatást. Ennek az a célja, hogy az ügyfél képes legyen értékelni, hogy valóban megfelel-e számára a szolgáltatás, vagy sem. A tájékoztatási kötelezettség teljesítését pedig a közvetítőnek tudnia kell igazolni. Vagyis kiemelt jelentősége van a dokumentálásnak.
2. Szigorúbb és részletesebb felmondási szabályok
Természetesen a szigorúbb szabályok nem az ügyfélre, hanem a szolgáltatókra vonatkoznak. Az ügyfél továbbra is jogosult arra, hogy 14 napon belül indokolás nélkül felmondja a szerződést. Ha viszont az ügyfél nem kapta meg a kötelező tájékoztatást, akkor 1 év + 14 napos időszakig mondhatja azt fel. (Ésszerű kivétel az utazási és poggyászbiztosítás, illetve más, hasonló rövid időtartamú biztosítások, amennyiben ezek időtartama nem éri el az egy hónapot.)
3. Digitális környezethez igazodás
A törvény kifejezetten beépíti az online interfész fogalmát (pl. webes felületek), amely alatt egyértelmű elállási lehetőséget is kell biztosítani a fogyasztóknak. Ha a szerződéskötés online történt, akkor a felmondásra is az online felületen jól látható és könnyen hozzáférhető megoldást kell biztosítani.
Az egymást követő ügyletek esetén a törvény csak az alapmegállapodásra alkalmazza a rendelkezéseket, amennyiben ilyen megállapodás – például alapkezelők esetében – létezik. A magánszemélyek felé történő biztosításértékesítésben ugyanakkor ez nem igazán releváns. Hiszen akár lakás, akár kgfb, akár casco vagy baleset-, illetve utasbiztosításokról stb. beszélünk, azok új kockázatra, új ajánlattal, új kötvénnyel és legtöbbször eltérő feltételekkel jönnek létre.
Főbb teendők alkuszok és többes ügynökök számára:
- A saját üzletmenetet érintően át kell tekinteni, hogy mely értékesítési folyamatok minősülnek távollévők közöttinek.
- Felül kell vizsgálni és megfelelően módosítani az előzetes tájékoztatási anyagokat (e-mail, online felület, telefonos script stb.).
- A felületen – telefonos értékesítés esetén szóban – egyértelműen kommunikálni kell a 14 napos felmondási jogot.
- Ellenőrizni kell, hogy az online csatornákon a felmondás funkció elérhető és egyszerűen megtalálható-e. Ha nem, akkor a felületen be kell vezetni ezt a funkciót.
- Dokumentálni szükséges, hogy a kötelező tájékoztatás megtörtént, hiszen azt a szolgáltatónak kell szükség esetén bizonyítania.
Mivel alapvetően informatikai fejlesztésekről van szó, ezért a Magyar Közlöny 2025. évi 153. számában megjelent 2025. évi XCIX. törvény féléves felkészülést biztosít. Azok a független biztosításközvetítők, akik érintettek a kibővített értelemben vett távértékesítésben, 2026. június 19-ig hajthatják végre a megfeleléshez szükséges fejlesztéseket, vagy alkalmazhatnak olyan rendszereket, amelyek már megfelelnek az új törvénynek.
További hasznos információkért iratkozz fel hírlevelünkre >>
Ha nem szeretnél egyedül megbirkózni a hasonlóan jelentős fejlesztésekkel, akkor csatlakozz a Solidium Klaszter közösségéhez!