2. IBIP értékesítési érdekkonfliktus ajánlás
Ahogy előző, az IBIP termékek minőségbiztosítási hívásairól szóló cikkünkben jeleztük, ezúttal a 11/2024. (IX.24.) úgynevezett értékesítési érdekkonfliktus ajánlás főbb pontjait és az azzal kapcsolatban az MNB által meghatározott jó és rossz gyakorlatokat mutatjuk be az alábbiakban.
Az IDD irányelv a biztosítási alapú befektetési termékek (IBIP) értékesítése esetén előírja, hogy elvárt olyan ösztönzési rendszer működtetése, mely nincs káros hatással az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségére. Az MNB a felügyeleti tapasztalatok alapján ajánlást tett közzé, amely iránymutatásként szolgál az IBIP rendeletnek való megfeleléshez. A Felügyelet célja, hogy előtérbe helyezze a fogyasztói igényeket a javadalmazással szemben, kiszűrje a téves értékesítést (misselling) és növelje a szerződések megmaradási arányát.
11/2024. (IX.24.) ajánlás: a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítése során felmerülő érdekkonfliktusok azonosításáról és kezeléséről
Csakúgy, mint a 10/2024. (IX.24.) számú ajánlás, tehát a 11/2024- es számú is a biztosítási alapú befektetési termékek (IBIP) értékesítésével kapcsolatos. Az ajánlás célja az MNB megfogalmazásában az IBIP termékek értékesítése során felmerülő esetleges érdekkonfliktusok azonosítása és kezelése, a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése. További cél az MNB elvárások és az alkalmazott intézkedésekkel kapcsolatos jó és rossz gyakorlatok rögzítése az ilyen termékeket értékesítők által készítendő összeférhetetlenségi politikával, főként az ösztönzési rendszert érintő részeivel kapcsolatban.
Ennek az ajánlásnak a hátterét is a hazai Bit. és az EU IBIP rendelete adja, és 2025. január 1-től alkalmazandó. Kiterjed a függő és független biztosításközvetítőkre, valamint az életbiztosítási licensszel rendelkező biztosítótársaságokra.
Érdekkonfliktus akkor jön létre az IBIP-ek értékesítése során, amikor a közvetítő vagy az értékesítéshez kapcsolódó más személyek érdekei eltérnek az ügyfél érdekeitől, és ez az ügyfél kárára befolyásolja az értékesítési tevékenység eredményét. Különösen igaz ez olyan esetekben, amikor a közvetítői díj, jutalék vagy más előny csökkenti a szolgáltatás minőségét, vagy akadályozza a kötelezettségek teljesítését.
MNB elvárások, jó és rossz gyakorlatok
Az MNB az összeférhetetlenségi szabályzattal és az ösztönzési rendszer átfogó elemzésével kapcsolatban is elvárásokat és számos követendő, valamint rossz gyakorlatot gyűjt össze, de bevezetőjében kiemeli, hogy az érdekkonfliktusok azonosítása és azok kezelése nem kizárólag az ajánlásban leírt jó gyakorlatok alkalmazásával és a rossz gyakorlatok elkerülésével valósítható meg.
Mind az összeférhetetlenségi szabályzatot, mind a versengő termékek értékesítési ösztönzőinek átfogó elemzését felül kell vizsgálni az értékesítésre vonatkozó panaszok számának az előző félévhez viszonyított, legalább 20 százalékos emelkedése esetén.
Az összeférhetetlenségi szabályzat
Elvárások:
Megfelelő belső szabályzat és folyamatok kialakítása szükséges, vagyis az összeférhetetlenségi szabályzat aktualizálása, egyediesítése (összeférhetetlenség értékeléséhez elengedhetetlen szempontok rögzítése, összeférhetetlenségi helyzetek, valamint a rendezésükre szolgáló intézkedések és eljárások megállapítása, és mindezek dokumentálása), meghatározott esetben felülvizsgálata.
A szabályzatnak összhangban kell állni az intézmény (biztosító, közvetítő) sajátosságaival, értékesítési és ösztönzési rendszerével. Tartalmaznia kell a feltárt érdekkonfliktus-helyzetre vonatkozó, a gyakorlatban megvalósítható, hatékony megoldási javaslatot az ügyfélérdek sérelmének megelőzésére.
Új, nem kezelt érdekkonfliktus esetén legkésőbb 30 napon belül el kell kezdeni a szabályzat felülvizsgálatát, és 60 napon belül megkezdeni az ügyfelek érdekei sérelmének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. A természetes személy biztosításközvetítőknek értesíteni kell a szabályzatban megjelölt személyt érdekkonfliktus észlelése esetén.
Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha:
1. az intézmény az összeférhetetlenségi szabályzatát úgy alakítja ki, hogy legalább az alábbi négy lépés szerint meghatározza, hogy
a) az IBIP értékesítése során esetlegesen előforduló érdekkonfliktus-helyzeteket milyen módszerrel és milyen időközönként lehet és szükséges azonosítani;
b) az intézményre nézve egyedileg milyen, potenciálisan érdekkonfliktushoz vezető helyzetek fordulhatnak elő az értékesítés során;
c) a feltárt, potenciálisan érdekkonfliktust eredményező helyzetet hogyan lehet érdemben kezelni, az ügyfél érdekei sérelmét megelőzni;
d) az érdekkonfliktusok kezelésének hatékonyságát milyen módszerrel és rendszerességgel szükséges visszamérni.
2. az összeférhetetlenségi szabályzat az adott intézmény egyedi körülményeire szabva komplex intézkedéseket határoz meg a feltárt érdekkonfliktus-helyzetek kezelésére.
3. az intézmény a fél évnél rövidebb időszakon belüli, egy anomália köré tipizálható panaszok számának rendkívüli növekedése esetén az összeférhetetlenségi szabályzat felülvizsgálatát soron kívül elvégzi.
Az MNB szerint kifejezetten rossz gyakorlatnak minősül például, ha az intézmény a feltárt érdekkonfliktus-helyzetet kizárólag oktatás megtartásával kezeltnek nyilvánítja.
Az ösztönzési rendszer átfogó elemzése
Elvárások:
A versengő termékek esetén az ösztönzési rendszert átfogó módon elemezni kell intézményi és természetes személy biztosításközvetítő szintjén. Azonosítani kell a díjazási különbségeket, konkrét adatokkal és az összehasonlítást megkönnyítő megoldásokkal alátámasztva. A jutalék vagy díjazási különbségeket vizsgálni szükséges, nemcsak a ténylegesen értékesített, hanem az értékesíthető (de valójában nem értékesített) termékek vonatkozásában is.
Az elemzés be kell, hogy mutassa, hogy az ösztönző, illetve az ösztönzési rendszer hogyan képes befolyásolni az értékesítési tevékenységek eredményét az ügyfél kárára. Ha a magasabb díjazású termék kerül ajánlásra a versengő termékek közül, meg kell indokolni, hogy miért a magasabb díjazású termék a legmegfelelőbb az ügyfél számára.
Mindenképp érdekkonfliktusnak minősül, ha a versengő termékek szerzési, illetve a teljes életciklus alatt kifizetendő jutalékának vagy díjazásának mértékében 20 százalékos vagy azt meghaladó a különbség, azonban ennél kisebb különbség esetén is fennállhat érdekkonfliktus.
Elvárt, hogy a termékgazda ne alkalmazzon közvetlen egyedi ösztönzőt a függő többes ügynök vagy a független biztosításközvetítő alvállalkozója részére.
Felül kell vizsgálni az elemzést új termék bevezetése vagy bármely alkalmazott ösztönző, ösztönzési rendszer változását megelőzően.
Az MNB jó gyakorlatnak tartja:
1. A 20 százalékos vagy azt meghaladó különbség esetén a természetes személy biztosításközvetítők szintjén az ösztönzők korrekcióját.
2. Ha az átfogó elemzés az értékesített termékek – az MNB által működtetett költség-összehasonlító oldal szerinti – teljes költségmutató értékeinek összevetését is tartalmazza.
3. Ha az intézmény a fél évnél rövidebb időszakon belüli, egy anomália köré tipizálható panaszok számának rendkívüli növekedése esetén az ösztönzési rendszer átfogó elemzésének felülvizsgálatát soron kívül elvégzi.
4. Ha már maga a termékgazda az általa előállított versengő IBIP-ek esetében értékesítési partnerenként közel azonos szintű jutalékot, közvetett díjazást alkalmaz.
5. A független biztosításközvetítő és a függő többes ügynök esetében, ha a közvetítő saját alvállalkozói, illetve munkavállalói körében a termékgazdáktól független, teljesítmény- és minőségalapú díjazást (pl. fix összegű díjazás termékcsoportonként vagy éves díj alapján meghatározott fix arányú díjazás) alkalmaz.
6. Jelentős, 20 százalékos vagy azt meghaladó jutalék- vagy díjazási különbség esetén, ha az intézmény valamennyi – az ügyfél igényeinek és szükségleteinek megfelelő – versengő termék jutalékának, közvetett díjazásának rangsorát a javadalmazás összegszerű megjelölése nélkül feltünteti a szerződéskötést megelőző tájékoztatás részeként – az ügyfél külön kérése nélküli transzparens tájékoztatás keretében.
7. Ha az intézmény a versengő termékek ösztönzőinek mértékét átlagolja és termékenként bemutatja a javadalmazás átlagtól való eltérésének mértékét és irányát.
8. Ha a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet folyamatosan ellenőrzi, hogy a termékgazda ne alkalmazzon közvetlen egyedi ösztönzőt a függő többes ügynök vagy a független biztosításközvetítő alvállalkozója részére.
9. Ha a függő többes ügynök és a független biztosításértékesítők fejenként és évente legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (9) bekezdés a) pontja szerint a bruttó minimálbér 10 %-ának megfelelő értékben fogadnak el ajándékot a termékgazdától.
Az MNB nem tartja jó gyakorlatnak, ha a független biztosításközvetítő és a függő többes ügynök a termékgazda által szervezett utazáson vesz részt. Az ennek ellenére ilyen utazáson történő részvétel esetén elvárt, hogy a biztosításértékesítő értékelje összeférhetetlenségi körülményként, és elemezze az értékesítésre gyakorolt hatásának kockázatát, illetve konkrét hatását.
Amennyiben a termékgazdától a biztosításértékesítő részére fizetett ösztönző mértékében különbség van, annak egységes arányban (pl. termékgazdától kapott díjazás 70%-a) az értékesítő részére való továbbadása önmagában nem kezeli az érdekkonfliktust, csupán nominális mértékben csökkenti a különbséget, a különbség aránya változatlan marad.
További információk
Az ajánlás még számos pontot és értelmezést tartalmaz a szabályzattal és az elemzéssel, valamint az alkalmazott intézkedésekkel kapcsolatos elvárások és jó gyakorlatok kapcsán, ezért javasoljuk annak tüzetes átolvasását és értelmezését. Ezek közé tartozik például:
- meghatározott létszám felett belső ellenőr vagy compliance vezető alkalmazása,
- általános belső sztenderdek meghatározása bizonyos ügyféltípusoknak javasolt konkrét termékekről,
- lejárat előtti visszavásárlások figyelemmel kísérése,
- érdekkonfliktusokkal kapcsolatos oktatások tájékoztatások követelményei,
- elemzések és visszamérések
- ügyféltájékoztatás
Az ajánlás itt érhető el: Az MNB 11/2024. (IX.24.) számú ajánlása a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítése során felmerülő érdekkonfliktusok azonosításáról és kezeléséről.
Ha MNB ajánlásokkal és más megfelelőségi (compliance) témákkal támogatást igényelsz, vedd fel velünk a kapcsolatot, és csatlakozz a klaszterhez!
Hasznos információkért pedig iratkozz fel hírlevelünkre >>