Cikksorozatunk mostani részében azt tekintjük át, hogy milyen lehetőségei vannak 2023-ban kis és közepes méretű biztosításközvetítő alkusz és többes ügynök vállalkozásoknak. A lehetőség alatt nem konkrét üzleti lehetőségeket értünk, hanem azt, hogy jövőbeli működésüknek milyen irányai lehetnek.
Az utóbbi években a gazdasági körülmények kiszámíthatatlanabbá váltak, mint ezt megelőzően bármikor is voltak. Ezek a gazdasági bizonytalanságok a biztosítási igényekre is kihatnak, és nem könnyítik meg a biztosításközvetítők dolgát. Ezzel párhuzamosan pedig egyre több külső feltételnek, valamint szabályozásnak kell megfelelni európai és hazai szinten egyaránt. Az ezekre való felkészülés, megfelelés pedig nem cégméret függvénye. A szabályok ugyanúgy érintik a néhány fős alkusz cégeket, mint a hazánkban jelenlévő multinacionális biztosításközvetítőket. Attól függően, hogy kinek milyen rövid-, közép- és hosszú távú céljai vannak, három fő alternatíva mutatkozik a legtöbb közvetítő számára, és ezek az alternatívák összefüggésben vannak a méretgazdaságossággal is. Ezeket a lehetőségeket vesszük sorra az alábbiakban.
Támogatásukról biztosítottak bennünket, és javaslatokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy tevékenységünk során a tulajdonos és leendő tagok (elsősorban kis- és közepes méretű alkuszcégek) munkáját a lehető legtöbb, közösen kivitelezhető feladatban támogassuk, legyen szó például a compliance területéről, közös fejlesztésekről és jövőbeli innovációkról.
Önállóan, de egyedül
Az 1990-es években a nagyok mellett számos kisebb alkuszcég jött létre az önállósodás céljával. A következő évtizedekben a piaci helyzet lehetőséget teremtett arra, hogy ezek a cégek jól működjenek. Néhányan jelentős fejlődésnek indultak, és dinamikus növekedést tudtak felmutatni. Mára a helyzet megváltozott a bevezetőben leírtak miatt. Egy kis és közepes alkuszcég nem tud ugyanolyan eredményesen működni a mai viszonyok között, mint korábban. Emellett problémát okoz az utódlás kérdése is, amikor az alkusz családon belül, vagy azon kívül átadná másnak a felépített állományt és céget. Ők nehéz helyzetben vannak a szabályozási, a piaci körülmények és az utánpótlás hiánya miatt is. Egyre szélesebb körű, még több odafigyelést igénylő feladatokat kell megoldaniuk, valamint anyagi és kapacitás béli befektetéseket eszközölni amellett, hogy maguk foglalkoznak ügyfeleikkel. Ez így nehezített pálya.
Annak az alkuszcégnek, amely továbbra is teljesen önállóan akarja járni az útját, azzal kell számolni, hogy önállósága egyedüllétet is jelent. Minden szabályozási megfelelést, compliance vagy üzleti fejlesztést saját erőből, önmagának kell megoldani. A romló jövedelmezőség ezt nem segíti, így közép és hosszú távon nehezen lesz fenntartható a cég megfelelő és eredményes működése.
Integrálódva, az önállóságot feladva
FA nem multinacionális, de az elmúlt évtizedekben méretet váltó, jelentős szervezeti átalakuláson is átment cégek közül néhányan olyan helyzetbe kerültek, hogy a további növekedés zálogát abban látják, hogy az értékes állománnyal rendelkező, a fenti problémákat önállóan megoldani nem tudó, vagy nem kívánó cégeket megvásárolják és integrálják. A beolvadás egy járható út a kisebb alkuszok számára, megold sok olyan problémát, amit jogi megfelelés, adminisztráció, IT beruházás jelentene. De mi a helyzet a már kivívott és megszokott önállósággal. Ez a modell ezt nem igazán teszi lehetővé, így nagy valószínűséggel az alkusznak fel kell azt adni ahhoz, hogy megszabaduljon a kihívást jelentő fejlesztési és egyéb feladatoktól, problémáktól. Közép és hosszú távon ez tehát nem jelent kecsegtető perspektívát, megítélésünk szerint inkább olyan esetben megoldás, amikor a cégvezető az utódlás nélküli „kiszállás” mellett dönt.
Együtt és függetlenül
Külföldi és más iparág béli hazai példákból merítve egy harmadik lehetőséget jelenthet a klaszter megoldás, amikor a továbbra is önállóan működni kívánó alkusz vagy többes ügynök úgy dönt, hogy egy közösséghez csatlakozva teremti meg azokat a feltételeket, amelyek a jövő működéséhez szükségesek, ezért csatlakozik az iparági klaszterhez.
A klaszter-működés Magyarországon, Európában és az egész világon fontos és hasznos, mert a klaszterben működő cégek – az erőforrások közös, tudatos tervezése és felhasználása miatt – hatékonyabbak a többieknél. Hatékonyabbak és önállóak maradnak! Közös megoldásokat képesek kidolgozni a szabályozási kihívásokra. Közös fejlesztésekbe kezdenek, és a költségeket egymás között megosztva finanszírozzák azokat, ami által versenyelőnyhöz jutnak.
A klaszterek EU-s pályázatokon nyerhető forrásokra is számíthatnak. Így egy elnyert pályázat után kialakított IT fejlesztéssel a klaszterek tagjai (például: kis családi alkuszok) ügyfeleik számára jobb szolgáltatást, nagyobb ügyfélélményt adhatnak, amellyel felvehetik a versenyt más, adott esetben nagyobb társaságokkal is.
Felvetődhez a kérdés, hogy független biztosításközvetítőként miért érdemes klaszter tagnak lenni, amikor a piacon már több mint húsz, illetve harminc éve működnek a szakmai szövetségek. Egészen egyszerűen azért, mert a klaszter más céllal jön létre, mint egy szakmai szövetség, és más típusú előnyök vehetők igénybe egyiken, valamint a másikon keresztül. A szövetségi és klaszter tagság között nem „vagy”, hanem „és” szókapcsolat áll. Egy klaszter nem ellenfele vagy versenytársa egy szakmai szövetségeknek. Bár a két típusú szerveződés célcsoportja ugyanaz, de egészen más célokkal, szerveződési okkal, háttérrel és finanszírozással jön létre a kettő.
A biztosításközvetítői szektorban 2022-ben megalakult Solidium Első Magyar Biztosításközvetítői Klaszter a hazai alkuszszövetségekkel partnerségre törekszik. Emellett, nem utolsó sorban, hosszú távra is olyan működőképes, fejlődési potenciált magában hordozó megoldást jelent alkuszok és többes ügynökök számára, amellyel a függetlenség és önállóság megőrizhető.