A Portfolio által 2025. március 4-én megrendezett Biztosítás 2025 konferencián, valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége március 3-i sajtótájékoztatóján a biztosítási szektor legfontosabb kérdései kerültek napirendre. Az eseményeken elhangzottak különösen fontosak a független biztosítási alkuszok és többes ügynök biztosításközvetítők számára, hiszen a piaci trendek és szabályozási változások közvetlen hatással vannak mindennapi működésükre. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb témákat és azok hatását a biztosításközvetítői piacra.
Az alábbi főbb témákat érintjük a cikkben:
- Hogyan teljesített a biztosítási piac 2024-ben?
- Külföldi szereplők térnyerése
- Extraprofitadó – Nő-csökken, marad-eltörlésre kerül?
- A lakásbiztosítási kampány – Várakozások és piaci hatások
- Az etikus életbiztosítások szabályozása – Megszorítás vagy új lehetőség?
- Mesterséges intelligencia és digitalizáció
Hogyan teljesített a biztosítási piac 2024-ben?
Tavaly a biztosítók díjbevétele 12,4%-kal növekedett, hiszen a MABISZ tagbiztosítói 1777 milliárd forint díjbevételt értek el. A nem életbiztosítási szegmens 11,2%-kal (1077 mrd Ft-ra), míg az életbiztosítási 14,4%-kal (542 mrd Ft-ra) nőtt. Az eredmény egyrészt örömteli, hiszen az éves átlagos infláció 3,7% volt, másrészt viszont a 2024-es díjbevétel reálértéken a 2005-ös és a 2019-es szintnek felel meg. Ezzel a teljesítménnyel a biztosítások nemzetgazdaságon belüli szerepe továbbra is alacsony. A díjbevételek GDP-hez mért aránya csupán 2,0%, amivel sereghajtók közé tartozunk az EU-ban.
A szerződésállomány tavaly év végén közel 14 millió darabot tett ki és 3%-nőtt az év során. Nőtt a kgfb, a nyugdíjbiztosítás és az egyéb felelősségbiztosítások darabszáma, a casco darabszám ugyanakkor tovább csökkent, így 2024 végén 1,019 millió db volt.
A piacot Generali-Allianz-Groupama hármas vezeti, ők teszik ki a piac 41,4%-át.
És hogy mit hoz 2025 a szektor számára? Az NGM államtitkára szerint az előttünk álló negyedévekben gyorsulhat a magyar gazdasági növekedés, és a 2025 elején mérsékelten növekvő infláció újra csökkenni fog. A foglalkoztatottság, a reálbérek emelkedése, a bővülő fogyasztás, a turizmus fellendülése, a hitelezés, a lakás- és autópiac és az építőipar várt növekedése pedig mind pozitívan érinti a biztosítási szektort, ami lehetőségeket jelent mind a biztosítótársaságok, mind pedig a közvetítők számára.
Külföldi szereplők térnyerése
Mind a MABISZ, mind pedig a konferencia egyik előadója is kiemelte, hogy a hazai biztosítások kárára növekedtek a határon átnyúló szolgáltatások, aminek az oka az extraprofitadó, ami adózási szempontból (és így a díjképzés terén) hátrányba hozza a hazai biztosítókat a külföldiekkel szemben.
Kérdésként merülhet fel, hogy ez új lehetőséget jelent-e a hazai közvetítő szektor számára, vagy az alkuszi szakma is hátrányba kerül azáltal, hogy a külföldön megkötött biztosításokat nemzetközi biztosításközvetítők helyezik el. Joggal feltételezhetjük, hogy a nemzetközi kapcsolatrendszer hiánya miatt a magyar kis- és közepes méretű alkuszok nem vesznek részt a nemzetközi üzletek közvetítésében. Az vagy külföldi alkuszok, vagy pedig hazánkban is jelenlévő nemzetközi közvetítők felségterülete lehet.
Extraprofitadó – Nő-csökken, marad-eltörlésre kerül?
Az elmúlt években a biztosítási szektorra kivetett extraprofitadó jelentős terhet rótt a biztosítókra, amely közvetett módon a közvetítői piacra is hatással volt. 2025-ben az EPA megmaradt, de új szabályok szerint, sávosan kerül érvényesítésre, és állampapír vásárlással (egészen pontosan állománynöveléssel) a biztosítók befizetési kötelezettsége csökkenthető, amivel várhatóan élni is fognak a szereplők, mert különben növekedne az adóteher a szektor számára. Ha ez így lesz, az kedvezően hathat a biztosításközvetítői jövedelmezőségre is. Sőt, a Groupama Biztosító már tájékoztatta is az alkusz partnereit, hogy idén növeli állampapír-állományát, annak érdekében, hogy a biztosítási pótadó terhét csökkentse, és ezzel párhuzamosan a közvetítők felé alkalmazott díjazási alapot növeli, már a márciusi jutalékfizetéskor.
Az EPA csökkenése a MABISZ szerint az ábrán látható mértékben alakulhat (zöld oszlopdiagram), míg az NGM szerint a felére csökkenhet idén az állampapír-vásárlás következtében. A két várakozás közel áll egymáshoz.
A konferencián elhangzottak szerint 2026-tól várhatóan kivezetik ezt az adót, ami lehetőséget jelent a biztosítók számára (és egyben elvárást is feléjük a kormányzat részről), hogy újra növekedési és fejlesztési stratégiákra összpontosítsanak, amelyek az elmúlt években elmaradtak. Ahogy az egyik biztosító vezérigazgatója fogalmazott: az elmúlt években a cégek a fejlesztések helyett a túlélésre koncentráltak. A kormány azt szeretné, hogy a biztosítók jövedelmezőségüket piacfejlesztésre és a penetráció növelésére használják fel.
A lakásbiztosítási kampány – Várakozások és piaci hatások
A márciusban zajló lakásbiztosítási kampány kiemelt figyelmet kapott a konferencián. Bár a kampány eredményeként élénkülés várható, a szakértők szerint a lakosság kevésbé lesz aktív, mint az előző évben. A szabályozói, biztosítói és közvetítői szereplők részéről eltérő becslések láttak napvilágot ezzel kapcsolatban (300 ezer – 800 ezer váltás és átdolgozás). Talán az a realitás, hogy a hazai lakásbiztosítási piac 73-74%-os penetrációja egy természetes telítettséget jelent, tehát nem várható annak jelentős növekedése.
Ami viszont fontos, hogy a lakás kampány fő szerepe abban teljesedjen ki, hogy a valós értékre szóló és megfelelő összetételű lakásbiztosítások legyenek túlsúlyban.
A független biztosításközvetítőknek mindenképp aktívnak kell lenniük a lakásbiztosítások felülvizsgálatában. A közvetítők célja egyezik az ügyfelekével: vagyis, hogy ne legyenek alulbiztosítottak az ingatlanok és az ingóságok, és rendszeres időközönként a szerződések egy szakértő közvetítő segítségével kerüljenek felülvizsgálatra. Ha pedig szükséges, akkor módosítsák azokat, vagy új, az igényeknek, vagyongyarapodásnak megfelelő szerződések jöjjenek létre. Nem utolsó sorban pedig mindenképp az ügyfelek figyelmébe kell ajánlani a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat (MFO). Közvetítői oldalról nem szabad megfeledkezni az MNB elvárásairól, amelyeket vezetői körlevelekben fogalmazott meg közvetítők, illetve biztosítótársaságok számára.
Hogy az aktivitási „becslésháború” résztvevői közül kinek lesz igaza? Azt csak a kampányt követő adatokból fogjuk megtudni.
Az etikus életbiztosítások szabályozása – Megszorítás vagy új lehetőség?
Az etikus 2.0 koncepció változásokat hoz az életbiztosítási szektorban. A szabályozás célja az ügyfélérdekek védelme és a transzparencia növelése, de ez egyben szigorúbb elvárásokat is jelent a biztosítók és a közvetítők számára. Az EU-s IBIP szabályozásnak való megfelelést egyértelműsítő MNB ajánlások (unit-linked ajánlás, termékfelügyeleti- és irányítási (POG) ajánlás, welcome call és értékesítési érdekkonfliktus ajánlás) és a TKM-rendelet javíthatja az ügyfélértéket, de a megfelelés rendkívül erőforrásigényes biztosítói oldalról. Az új értékesítésnél július 1-jétől ki kell vezetni bizonyos eszközalapokat, a teljes megfelelés pedig 2026. január 1-jétől kötelező. Ahogy az MNB igazgatója fogalmazott „az etikus 2.0 az ügyfélértéket nem képviselő életbiztosításokat kivezeti a piacról”, ahol egyes életbiztosításoknak nincsen helye.
Az életbiztosításokkal foglalkozó független biztosításközvetítők, jellemzően a többes ügynökök számára kulcsfontosságú, hogy naprakész tudással rendelkezzenek az új szabályozásokról, és megfelelő tanácsadást tudjanak nyújtani ügyfeleik számára. A közvetítőknek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a megfelelőségre és az ügyfél-tájékoztatás minőségére.
Mesterséges intelligencia és digitalizáció
Az AI-alapú innovációk és a digitális ügyfélkezelési megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti életben, így a biztosítási piacon is. Ügyfél oldalon is markáns elvárásként jelenik meg a digitális csatornák használata, így a piaci szereplőknek – biztosítóknak és közvetítőknek egyaránt – digitális fejlesztéseket célszerű végrehajtaniuk, valamint felismerni és felhasználni a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket. Az AI a biztosításban és biztosításközvetítésben is több területen eredményezhet fejlődést. Ezeket a területeket kell jól beazonosítani az adott cégen belül. Az AI már ma is képes segítséget nyújtani például az ügyfélszolgálat, a termékfejlesztés, a kárrendezés, a képzés, az oktatás, a helpdesk, a digitális csatornák és a marketing területén.
Más iparági tapasztalatok alapján azt már mi tesszük hozzá, hogy a mesterséges intelligencia kiváló eszköz lehet a hatékonyság növelésére, de csak abban az esetben, ha megfelelően használjuk. Ez a kulcs, hiszen az AI nem váltja ki egy az egyben az emberi munkaerőt. Emberi iránymutatásra és beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy megfelelően működjön azokon a területeken, amelyeken az ember szeretné.
Az mindenesetre kijelenthető, hogy a független biztosításközvetítők számára is kulcsfontosságú, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődésekkel, és kiaknázzák a digitalizáció, illetve az AI nyújtotta lehetőségeket azokon a területeken, ahol azt észszerűnek találják.
További hasznos információkért iratkozz fel hírlevelünkre >>