A piaci verseny természetes része az üzleti életnek. A független biztosításközvetítő vállalkozások ügyfelekért, megbízásokért és jobb piaci pozícióért dolgoznak, miközben folyamatosan keresik a fejlődés lehetőségeit. De vajon minden üzleti kihívást egyedül kell megoldaniuk? Vagy éppen az egymással versengő vállalkozások együttműködésében rejlik egy újabb versenyelőny? A válasz kulcsa a méretgazdaságosság.
A téma az FBAMSZ XXII. Biztosításszakmai Konferenciájának Együttműködés versenyhelyzetben – lehet-e egyszerre versenyezni és közösen fejlődni? című kerekasztal-beszélgetésén is előkerült. A biztosítási és független biztosításközvetítői piac számos olyan területet kínál, ahol a szereplők közös érdekei túlmutatnak az egyéni célokon.
Nem mindenben kell versenyezni
A verseny ösztönzi a vállalkozásokat arra, hogy jobb szolgáltatást nyújtsanak, hatékonyabban működjenek és megtalálják saját piaci előnyeiket. Ugyanakkor nem minden területen a versengés a leghatékonyabb út a fejlődéshez.
A szakmai tudás bővítése, az új technológiák alkalmazása vagy a működés fejlesztése például olyan feladat, amelyet a vállalkozások közösen eredményesebben oldhatnak meg. Az együttműködés itt nem a verseny feladását jelenti, hanem olyan lehetőségek megteremtését, amelyekből minden résztvevő profitálhat. A közösen létrehozott alapra aztán mindenki ráépítheti a saját megkülönböztető előnyeit.
A biztosításközvetítői piacon is vannak ilyen területek:
- Oktatás és tudásmegosztás: a közös vagy közös infrastruktúrára épülő képzések és a szakmai tapasztalatok, bevált gyakorlatok megosztása segítheti a folyamatos fejlődést.
- Digitalizáció és mesterséges intelligencia: a fejlesztési lehetőségek közös feltérképezésével és finanszírozásával a kis és közepes vállalkozások is könnyebben lépést tarthatnak a technológiai változásokkal, és kihasználhatják az AI nyújtotta lehetőségeket.
- Szolgáltatások közös fejlesztése, igénybevétele: a kiszervezett tevékenységekhez hasonló elven, azonos forrásból igénybe vett szolgáltatások csökkenthetik az egyéni ráfordításokat. Kiváló példa erre az elektronikus kárbejelentés és folyamatkövetés, amely egy erre specializálódott szolgáltatón keresztül vehető igénybe.
Ezeken a területeken nem feltétlenül az a legjobb üzleti döntés, ha mindenki külön-külön indul el az úton. Gondoljunk a telekocsi-szolgáltatásra: észszerűbb és jobban megéri egy öt személyt szállító autóval eljutni egyik városból a másikba, mint öt külön gépjárművel, más-más útvonalakon elindulni ugyanarra a célállomásra.
Az együttműködés lehetőségei ráadásul nem állnak meg a biztosításközvetítők közötti kapcsolatoknál. A biztosítók és a közvetítők számára is vannak olyan közös célok – például az ügyfelek edukációja, a biztosítottság növelése vagy bizonyos digitális megoldások fejlesztése –, amelyek elérését segítheti az összehangolt munka. Egy üzleti alapú klaszteregyüttműködésben a biztosítóknak is lehet helyük, amennyiben részvételük a közös fejlődést szolgálja, és tiszteletben tartja a résztvevők önálló üzleti érdekeit.
Közös a fejlődés, de a verseny önálló
Nagyban hasonlít a klasztermegközelítés ahhoz, amikor egyéni sportágak versenyzői is közösen, csapatban készülnek, majd a megmérettetéseken versenyeznek egymással.
Az együttműködés legnagyobb előnye, hogy a vállalkozásoknak nem kell minden képességet, tudást és fejlesztési hátteret önállóan megteremteniük. A közös munka révén olyan lehetőségekhez férhetnek hozzá, amelyek saját erőből nagyobb befektetést, illetve több időt igényelnének.
Ez különösen fontos a kis és közepes biztosításközvetítő vállalkozások számára. Az észszerű méretgazdaságosság határozza meg, hogy a független biztosításközvetítő versenytársaknak mely területeken érdemes együttműködniük: azokon, ahol a mindannyiuk működéséhez szükséges fejlesztéseket gazdaságosabban tudják közösen megvalósítani. A nagy piaci szereplők megengedhetnek maguknak olyan digitális fejlesztéseket vagy oktatási platformokat, amelyeket a kisebb piaci szereplők önállóan nem tudnak finanszírozni. Erőforrásaikat összeadva azonban ők is megteremthetik ezt a közös fejlesztési hátteret, amelyre aztán saját, egyedi szolgáltatásaikat építhetik, és amely további fejlődésük alapjául is szolgálhat. Az együttműködés így segíthet abban, hogy ne csak kövessék a technológiai, szakmai és működési változásokat, hanem saját fejlődésük szolgálatába is állítsák azokat.
A közös munka ugyanakkor nem követeli meg az egyéni üzleti célok feladását. A függetlenségüket megőrző vállalkozások továbbra is saját ügyfeleikért, szolgáltatásaik minőségéért és piaci eredményeikért versenyeznek. A különbség abban rejlik, hogy bizonyos feladatokat nem egymástól elszigetelten, hanem egymás erősségeire építve oldanak meg.
A valódi előny tehát kettős: a résztvevők közösen is előrelépnek, miközben önállóan – külön-külön – is eredményesebbé válhatnak.
Érdemes a jövőt is együtt tervezni?
Egyértelműen igen, hiszen európai példák alapján az látszik, hogy klaszterek keretei között a vállalkozások szélesebb körű és nagyobb összegű pályázati forrásokat tudnak sikeresen lehívni. Ezzel szemben egy-egy vállalkozás önállóan nem tud ilyen forrásokra pályázni, vagy csak szűkebben meghatározott célokra, korlátozottabb összegben.
Emellett pedig egy vállalkozás fejlődését nemcsak az határozza meg, hogy miben tud jobb lenni a versenytársainál. Az is számít, hogy felismeri-e azokat a lehetőségeket, amelyeket másokkal együttműködve tud a legjobban kihasználni. A klaszter egy ilyen együttműködés üzleti kerete: az önállóság megőrzése mellett teszi lehetővé a közös gondolkodást, a fejlesztéseket és az erőforrások hatékonyabb felhasználását.
A lényeg, hogy nem kell minden üzleti kihívást egyedül megoldani. A megfelelő együttműködéssel közösen is előrébb juthatunk – és külön-külön is többet érhetünk el.
Felkeltettük az érdeklődésed? Vedd fel velünk a kapcsolatot, ha biztosítási, független biztosításközvetítői vagy a szakmához kapcsolódó szolgáltató szektorban vállalkozást vezetsz! Vagy tájékozódj szolgáltatásainkról!
További hasznos információkért iratkozz fel hírlevelünkre >>