A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjainak alakulásáról rendszeresen jelennek meg hírek, amelyek gyakran az MNB KGFB-indexére hivatkoznak. Az MNB 2021-től negyedévente teszi közzé az indexet, ami több mint az átlagdíjat bemutató statisztika: megfelelő értelmezéssel a díjváltozások mögött álló folyamatokról is képet kaphatunk.
Egy-egy százalékos változás önmagában könnyen félreérthető: vajon valóban ennyivel drágult vagy olcsóbb lett minden autós ügyfelem kötelező biztosítása? Mit árulnak el az adatok a biztosítási piac működéséről?
Mi is valójában az MNB KGFB-indexe?
A KGFB-index a magyarországi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac díjainak változását bemutató statisztikai mutató. Alapját az MNB által működtetett Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) adatai jelentik, amely a biztosítók adatszolgáltatása alapján a piacon lévő szerződésekről és a hozzájuk kapcsolódó károkról is információt biztosít.
Az „alap” KGFB-index a normál használatú, egyedi szerződéssel biztosított személyjárművek átlagos éves díjának alakulását követi nyomon. Viszonyítási alapja 2016. I. negyedéve, az adatok pedig negyedévente frissülnek. Vagyis az idei második negyedéves 216%-os KGFB-index érték azt jelenti, hogy a normál, egyedi személygépjárművek KGFB átlagdíja kicsivel több, mint a duplája a tíz évvel ezelőtti díjnak.
A személygépkocsik KGFB-indexe nem foglalja magában a flottás és a nem normál használatú járműveket, például a taxikat és a nemzetközi fuvarozásban részt vevő gépjárműveket. Az egyéb járműkategóriák esetében az MNB egyetlen összevont mutató helyett kategóriánkénti díjadatokat közöl.
Az MNB negyedéves kiadványában szerepel továbbá a személygépkocsi állomány összetétele a bónusz-fokozat és a teljesítmény mátrixában. Vagyis ezekből az adatokból az is látszik, hogy hány kilowattos és melyik bónusz fokozatú személygépkocsiból van legtöbb és a legkevesebb a kötelező biztosítási szerződések között.
Mit mutat meg a korrigált KGFB-index?
A KGFB-index elsősorban a piaci díjtrendek megértésében segít. Megmutatja, hogyan változik a normál használatú, egyedi személygépkocsik átlagos éves biztosítási díja, és milyen különbségek láthatók az egyes időszakok vagy területek között.
Az adatok alapján többek között nyomon követhető:
- a díjszint hosszabb távú változása 2016 óta;
- az átlagos éves díjak negyedéves és éves változása;
- a budapesti és a fővároson kívüli díjak alakulása;
- a biztosítók kárráfordításainak alakulása;
- az adóhatásoktól és a kárráfordítás változásától megtisztított díjak trendje.
Ez utóbbihoz kapcsolódik az MNB által közzétett korrigált index, amely a KGFB-indexből kiindulva kiszűri a biztosítási adó és a kárráfordítás változásának hatását. Segítségével jobban elkülöníthető, hogy a díjszint változását mennyiben magyarázzák ezek a tényezők, és hogyan alakul a díjak változása azok hatásán felül. Vagyis a jelenlegi 111%-os korrigált KGFB-index azt jelenti, hogy hogyan változott (volna) a kötelező biztosítás átlagdíja 2016. I. negyedévéhez képest az adó és a kárráfordítás hatásai nélkül.
Mit nem mutat meg az index?
A KGFB-index egyik legfontosabb korlátja, hogy nem alkalmas egy konkrét ügyfél biztosítási díjának megítélésére, hiszen nem egyedi szerződések vagy biztosítói ajánlatok értékelésére szolgál. A piac egészéről ad további információt. Fontos tehát tudatosítani az ügyfelekben, hogy az átlagdíj változása nem jelenti azt, hogy minden autós ugyanilyen arányú díjcsökkenést vagy -emelkedést tapasztal, hiszen az egyedi díjakat számos tarifálási tényező befolyásolja.
Az index nem hasonlítja össze az egyes biztosítók konkrét ajánlatait, és nem értékeli a szolgáltatási színvonalukat sem. Azt sem lehet belőle közvetlenül megállapítani, hogy egy adott ügyfél a számára elérhető legkedvezőbb díjat fizeti-e.
Ugyanígy a korrigált index sem tekinthető a biztosítók nyereségességét közvetlenül mérő mutatónak. A díjak, a kárráfordítások és az adók kapcsolatának megértéséhez ad támpontot, nem pedig teljes körű pénzügyi értékelést nyújt.
Mit mutatnak a legfrissebb adatok?
Az MNB 2026. II. negyedéves KGFB-indexe jó példa arra, hogy miért érdemes a díjakat és a kárráfordításokat együtt vizsgálni.
A normál használatú, egyedi szerződéssel biztosított személygépkocsik átlagos éves díja 2026 júniusának végén 55 521 forint volt. Ez éves összevetésben 2,7 százalékos csökkenést jelentett, az előző negyedévhez képest azonban már 0,1 százalékos emelkedés látszott.
A területi különbségek is jelentősek: Budapesten 80 105 forint, a fővároson kívül 51 454 forint volt az átlagos éves díj. Az előző év azonos időszakához képest a fővárosi átlagdíj 1,4 százalékkal, a Budapesten kívüli 2,8 százalékkal csökkent.
Eközben a biztosítók kárráfordítása éves összevetésben 10,8 százalékkal emelkedett. Az MNB értékelése szerint a kárgyakoriság közel változatlan maradt, a károk átlagos nagysága viszont nőtt. Ebben szerepet játszhatott a járműjavítási és -karbantartási árak emelkedése.
A díjak és a kárráfordítások eltérő irányú változása a korrigált index alakulásában is megmutatkozik: 2026 II. negyedévében a mutató 111 százalékos értékkel a 2019. IV. negyedévi szintre került.
A 2026. II. negyedéves adatokból az látszik, hogy a biztosítók kárráfordításai nőttek, az átlagdíjak viszont ennek ellenére csökkentek egy év alatt. A csökkenés a második negyedévben azonban megállt.
A két folyamat együttes vizsgálata árnyaltabb képet ad a piaci versenyről és a díjak jövőbeli alakulását befolyásoló tényezőkről. Az MNB összegzésében a verseny további jelentős élénkülését nem tartja indokoltnak – az már prudenciális kockázatokat vetne fel. A díjak emelkedése várható az előttünk álló negyedévekben.
Miért fontos az index a biztosításközvetítők számára?
A független biztosításközvetítők számára az MNB KGFB-indexe elsősorban piaci benchmarkként használható. Segít követni az átlagos díjszint változását, értelmezni a piaci trendeket, és megérteni, milyen kapcsolat figyelhető meg a biztosítási díjak és a kárráfordítások között. Ezek az információk az ügyfelek tájékoztatásához és a biztosítási piac változásainak szakmai értékeléséhez hasznosak.
A piac átlagos díja és egy adott ügyfél biztosítási díja jelentősen eltérhet egymástól, ezért az általános trendekből nem lehet közvetlen következtetést levonni egy konkrét szerződés versenyképességére. Az ügyfél számára továbbra is az a lényeg, hogy a saját kockázati jellemzői és körülményei alapján elérhető ajánlatok közül válasszon megfelelő megoldást. Ebben a biztosításközvetítő szerepe a piaci adatok értelmezésén túl az egyedi tarifák összevetése és az ügyfél tájékoztatása.
Mivel a KGFB-index egy olyan hasznos iránytű, amely nem helyettesíti az egyedi ajánlatok összehasonlítását, ezért az továbbra is a független biztosításközvetítők feladata.
További hasznos információkért iratkozz fel hírlevelünkre >>